Fotó: Honourableandbold/Dreamstime.com - Creative Concept Of Wildlife Protecting Planet Photo

A WWF kétévente készíti el a földi élet állapotáról szóló Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report).

A 2014-es beszámoló azon a kutatáson alapszik, amely több mint 10 000 gerinces faj populációját követte nyomon 1970 és 2010 között, az ún. élő bolygó index rendszeres mérésén keresztül.

A jelentés szerint az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak vizsgált populációinak egyedszáma 52 százalékkal zsugorodott 1970 óta. Az édesvízi fajok világszerte élő populációi 76 százalékos fogyást mutatnak, ez átlagosan majdnem kétszerese a tengeri (39 %) és földi fajok (39 %) veszteségének. Az érintett fajok többsége a trópusi régiókban él, azon belül is Latin-Amerikában a legkritikusabb a helyzet. Az élővilág sokszínűségét és az ökoszisztémát leginkább az élőhelyek csökkenése illetve megszűnése jelenti, de a klímaváltozás negatív hatásai, valamint a túlzott mértékű halászat és vadászat is nagymértékben hozzájárul.

Régiónkban, a Kárpátokban és a Kárpát-medencében, az 1970-es évek óta, a legkomolyabb változást talán az édesvízi fajok populációjának 30 százalékos csökkenése jelenti. A pusztulás oka az egyre nagyobb számban épülő duzzasztók, a folyók menti gátak és a folyómedrek kotrása, amik az élőhelyek feldarabolódásához és eltűnéséhez vezettek. Hasonlóan nagy kárt okozott a környezetszennyezés, elegendő a tiszai cianidszennyezésre vagy a vörösiszap-katasztrófára gondolni.

A jelentés rámutat a klímaváltozás pusztító hatásaira is. Az éghajlati zónák eltolódása miatt több mint 200 fontosabb folyó vízjárása változott meg, ami miatt 2,5 milliárd embert érint komoly vízhiány, évente legalább egy hónapig. Hasonlóan nagy probléma, hogy napjainkban egymilliárd ember nem jut elegendő táplálékhoz, részben a kiszámíthatatlan időjárás miatti terméskiesések miatt. Mivel a Föld népessége az elkövetkező évtizedekben meghaladja majd a 9,5 milliárdot, elengedhetetlen, hogy a világ egy fenntartható pályára álljon.

A kétségbeejtő helyzet ellenére a WWF riportja jó példákról is beszámol. Biztató, hogy a fejlett országok ökológiai lábnyoma lassan, de biztosan csökken, főként a kibontakozó „zöld forradalom”, a környezetbarát technológiák alkalmazása és a megújuló energiák használata miatt. Ugyancsak hatalmas eredmény, hogy a természetvédelmi programoknak köszönhetően sikerült több értékes élőhelyet és így veszélyeztetett fajokat megóvni. Nepálban például az elmúlt években gyarapodott a tigrispopuláció, de ugyanígy növekedett a kongói Virunga Nemzeti Parkban a hegyi gorillák száma. A park példája és a WWF kutatása egyértelműen mutatja a védett területek fontosságát: A szárazföldi védett területek ugyanis feleannyi veszteséget szenvednek el az élővilág sokszínűsége tekintetében, mint a nem védettek.

A Kárpát-medencében, Európa Zöld Szívében is lehet hasonló sikerről beszámolni. A bölény, Európa legnagyobb növényevője visszatért. A 20. század elején a vadon élő bölények teljesen kihaltak a folyamatos vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt. Hála több szervezet tenyésztési és visszatelepítési munkájának az európai bölénypopuláció mára elérte a 3000 példányt. A WWF Magyarország pedig most azon dolgozik, hogy a hiúz is újra biztos otthonra leljen hazánkban.

Forrás: WWF